You know that I can...

Ideges, bizonytalan, de egyben rettenetesen boldog és izgatott. Ma megvettem a vonatjegyeket úgyhogy mostmár teljesen biztos hogy megyünk. Igazából csak most esett le. Egészen eddig szinte csak a hátrányait és nehézségeit láttam a dolognak, de ma reggel amikor elindultam egyetemre és a Feed My Frankensteint-t hallgattam, rájöttem hogy hoppá. Hány éve is várok arra hogy ezt együtt énekelhessem Vele? És holnap valóra válik. Anya mondjuk mindent megtesz hogy elrontsa az örömömet és tényleg csak az idegesség maradjon, de hát ő végülis nem lesz ott. Onnantól kezdve hogy leszállunk a vonatról, csak magunkra számíthatunk. Vagyis... rám. Zsolti semminek sem nézett utána, tőlem várja hogy tudjak mindent, és ismerve a tájékozódási képességeimet, biztosan izgalmas lesz az este, és akkor még a koncert el sem kezdődött XD Aztán utána... igen, ezeket már mindet leírtam tegnap is de nem tehetek róla, feszült vagyok. Csak remélni tudom hogy ez majd elmúlik ahogy felszállunk a hazafelé tartó vonatra, és végre túl leszünk rajta. Utána azt hiszem egy ideig nem szervezek ilyen nagyszabású akciókat. Még nem tudom a csütörtöki Heidenfestre elmegyek-e, de valószínűleg nem. Akkor pedig a következő koncert majd csak a november végi Hammerfall lesz, az pedig laza. De most nem is merek még előre tervezni, csak legyünk túl a holnapon.

Mit akartam még? Igazából semmit csak az égvilágon semmi dolgom nincs, vagy legalábbis semmi olyan amihez nem vagyok túl ideges. Ha előrelátó lennék akkor elkezdeném átnézni a szerdai dolgokat, kötelezőt olvasnék, svéd szavakat magolnék vagy valami hasonló. De talán most érthető hogy miért nem bírok semmi ilyesmire koncentrálni. Az idegességem abból is lemérhető hogy három mondatban négyszer mondtam azt hogy "semmi", és még csak nem is veszem a fáradságot hogy átfogalmazzam.

És végül egy kétségbeesett kísérlet hogy némi értelmet is adjak ennek a bejegyzésnek:



Holnap nem hiszem hogy lesz kedvem reggel írni. Ha pedig szerda délután sem jelentkezem, akkor vagy meghaltam, vagy kórházba kerültem, vagy elraboltak, vagy alszom. Mindenki válassza ki a neki legjobban tetszőt.

És reméljük a legjobbakat.