Fuck yeah!
2011.09.12. 16:29, Shaera
Jelenleg kurva büszke vagyok magamra, bár igazából semmi okom nincs rá mert csak azt javítottam ki amit korábban én saját kezűleg csesztem el, de az most nem érdekel :P Ahhoz viszont hogy elmondhassam pontosan mi is ez, sajnos el kell mesélnem az egész napom :P Úgyhogy készüljetek, hosszú lesz.
Reggel szokatlanul korán, 9-re (hehehe) bent kellett lennem. Még magamat is megleptem azzal hogy mennyire simán ment a felkelés. Aztán a hév felé menet egyfolytában különböző összeesküvés elméleteket gyártottam meg úgy általában nagyon izgultam az előttem álló nap miatt, egészen addig amíg eszembe nem jutott hogy ez már a második évem lesz. Úgyhogy tulajdonképpen miért is izgulok? XD Gond nélkül beértem, és a terem előtt egyből össze is futottam Attilával. Ő a bátyám barátainak azon vékony rétegébe tartozik akikkel még én is tudok úgy-ahogy kommunikálni (szám szerint hárman vannak amúgy ilyenek), úgyhogy csak egy kicsit volt kellemetlen a dolog. Mint már mondtam Mondattan előadással kezdünk, ami egyébként sokkal jobb volt mint amire számítottam, de még így sem tudott meggyőzni arról hogy én erre be akarok járni. Valahol félúton most is elvesztettem a fonalat, azt pedig már eddig is tudtam hogy mi a különbség a simple sentence és a complex sentence között, szóval... ennyi elég is volt.
Utána elköszöntem Attilától és felmentem az R5 negyedik emeletére hogy két órán keresztül döglődjek valamelyik fotelban, várva a skandináv törit. Ja igen, közben útba ejtettem a második emeleti "titkos foteleket" is... és szembesültem azzal hogy eltűntek. Óóóó :( Pedig ott annyira jó volt üldögélni, főleg télen amikor hideg volt, egy pohár forrócsoki társaságában a radiátor mellett... de hát minden jónak vége szakad egyszer :( A negyedik emeleti fotelek is elviselhetőek, csak ott mindig tömeg és hangzavar van, még olvasni sem lehet nyugodtan nemhogy aludni. Na mindegy, azért fölmentem. És végre találtam ismerős arcokat! Mindannyian nyelvi készségfejlesztésre vártak, ráadásul két különbözőre. Egy darabig beszélgettem velük aztán egyszercsak eszembe jutott. Egy pillanat. Ha itt most párhuzamosan két ilyan óra is fut... nekem pedig van két szabad órám... akkor pontosan miért nem jelentkeztem egyikre se amíg még lehetett? Előkaptam az órarendemet és újfent szembesültem vele hgy mekkora orbitális nagy barom vagyok. Merthogy a következő történt. Még júniusban amikor elkezdetm összerakni az órarendemet, azt írtam ki magamnak a papírra hogy skandi töri 10-12:45. Emlékszem hogy még furcsálltam is hogy milyen hosszú óra, de gondoltam biztos megvan az oka. Csak hónapokkaal később jöttem rá az ETR-es órarendemet böngészve hogy az a 10 az bizony 12. Így mindjárt érthetőbb a dolog, át is írtam a papíromon. Na igen, csakhogy mivel végig azt hittem hogy 10-től foglalt vagyok, alapból átugrottam minden 10-kor kezdődő órát. Amikor pedig rájöttem a tévedésemre, nem volt annyi eszem hogy eszembe jusson még egyszer átnézni a kurzuskínálatot, hátha van valami ami oda befér. Így történt hogy feljelentkeztem egy olyan készségfejlesztésre ahol konkrétan senkit nem ismerek, míg lényegéban az összes barátom ezekre a hétfőiekre jár. Legszívesebben a falba vertem volna a fejem hogy hogy lehettem ekkora idióta. Miután elpanaszoltam a bánatomat néhány ismerősnek, azt tanácsolták keressek valahol netet és jelentkezzek át ha még tudok. Úgyhogy elmentem a könyvtárba, megnéztem az ETR-t, de természetesen már tele volt mindkét csoport. Ettől annyire elkeseredtem hogy utána egész nap szidtam magamat, még akkor is ha egyébként maradéktalanul hiszek abban hogy minden okkal történik.
Aztán délben erőt vettem magamon és elmentem törire, ahol összefutottam Zsófival. Kicsit érdekes volt mert úgy van hogy közvetlenül egymás után lenne a töri és az országismeret, amiket ugyanaz a tanár tart. Mégis jobbnak látta valamiért 5 percig beszélni a töriről, aztán elklüdeni minket azzal hogy egy óra múlva jöjjünk vissza meghallgatni az országismereti tudnivalókat. Ezt az egy órát mi a Trefort kertben üldögélve töltöttük. Tulajdonképpen röhejes de amióta ide járok még egyszer sem ültem be oda. Aztán visszamentünk és szembesültünk vele hogy az országismeret nem is annyira jó móka mint amennyire a neve alapján tűnik. Földrajz, geológia, állat- és növénytan, meg ilyesmik képezik a legnagyobb részét. Az egyetlen dolog ami felvillanyozott az az volt amikor azt mondta a nő hogy olyasmiről is szó lehet ha kedvünk tartja hogy pl. valaki beöltözik vikingnek és elmeséli hogy a ruházat melyik része mire jó. Erre azonnal elképzeltem hogy mondjuk Tyr koncert után odamegyek a srácokhoz és megkérem őket hogy jöjjenek be az órára teljes harci díszben, és tartsanak nekünk kiselőadást a Feröer-szigetek kultúrájáról. Az mekkora lenne...! Óra után elmentünk Zsófival Burger Kingb-be, aztán pedig tettem egy próbát a katalánnal de annyira megijedtem attól hogy a tanár és a csoport egyes tagjai mennyire profin beszélgetnek egymással spanyolul hogy inkább otthagytam őket. Majd jövőre.
Aztán pedig hazajöttem, próba szerencse felkiáltással fölmentem ETR-re, és kiderült hogy valami csoda folytán felszabadult egy hely az egyik készségfejlesztős csoportban! Gyorsan utánaolvastam a tanárnak MarkMyProfessor-on, de igazából nem is volt kérdés hogy átjelentkezem. Meg is tettem, és most emiatt vagyok ilyen nagyon-nagyon büszke magamra. Kicsit sajnálom hogy így pont lemaradtam az első óráról ami pedig mindig nagyon vicces, de hát Istenem. Már alig várom hogy jövő hét legyen :D
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum