Hazajöttem! Ha még nem tűnt volna fel abból hogy új bejegyzés van, hehe. Igazából már hétfő óta itthon vagyok de csak most jutottam el odáig hogy írjak. És mindenki megkönnyebbülhet: a nyaralás alatt összesen kétszer kapcsoltam be a laptopot, és egy sort sem blogoltam. Úgyhogy most kéne összefoglalnoom hogy milyen is volt ez az egy hét. Ami nem lesz nehéz: nagyon jó volt. Eszméletlenül jó időt fogtunk ki, kicsit már túl jót is. Ilyen melegnek még sosem éreztem a Balatont, úgyhogy a szokásosnál is több időt töltöttem a vízben. Emellett rengeteg hamburgert, pizzát, fagyit és sütit ettem, szóval tényleg semmi okom nincs a panaszra :D A legjobban mégis annak örülök hogy az öt könyvből amit magammal vittem kettőt sikerült kiolvasnom, így 13-ra csökkent a régebben elkezdett, befejezésre váró könyveim listája. Ami még mindig rengeteg, de szerencsére ez a szám folyamatosan apad. A mostani két áldozat egyébként Stephen King-től a Ragyogás, és Joanne Harris-től a Rúnajelek voltak. Mindkettő nagyon tetszett, bár két teljesen különböző könyvről van szó. A Ragyogást azt hiszem mindenki ismeri, de legalábbis sejti hogy miféle lehet. Én mondjuk egy picit másképp fejeztem volna be, úgylátszik ez Stephen King könyveknél nálam visszatérő probléma... végigizgulom az egészet, aztán amikor jön a végén a csattanó, mindig csalódom egy kicsit. De ettől függetlenül élveztem, és a filmet is hamarosan meg fogom nézni, nagyon kíváncsi vagyok hogy hogy oldottak meg benne bizonyos dolgokat. A Rúnajelek pedig szintén nagyon-nagyon jó, amolyan skandináv mitológia gyerekeknek feelingje van, de mégse gyerekkönyv. Tetszett hogy az írónő néhány dolgot máshogy értelmezett mint ahogy az pl. az Eddákban le van írva és ahogy én eddig tudtam, és olyan részleteket rakott hozzá amivel bizonyos jelenetek sokkal logikusabbnak tűnnek, vagy éppen teljesen új értelmet nyernek. És mint azt utólag megtudtam, már készül a folytatás. Ami azért vicces mert amikor a végére értem pont azon gondolkodtam hogy milyen jó végre egy olyan könyvet olvasni aminek kerek lezárása van, és nem kell még három-négy köteten átrágnod magad hogy eljuss a megoldásig. Erre most kiderül hogy mégsem olyan kerek az az egész mint ahogy én azt hittem :D De mindegy, természetesen ha kijön magyarul majd azt is megszerzem és elolvasom, de gyanítom erre pár évet még várni kell.
Most pedig arra gondoltam hogy zenéket rakosgatnék be, nevezetesen olyan számokat amik mostanában jöttek ki, és amik egy-egy általam várt új album felvezetéseként szolgálnak.
Na jó, ez már igazából fent van a neten néhány hete. Sőt, már az album is kijött de nekem még nincs meg úgyhogy egyelőre nem tudok véleményt mondani róla. Csak erről az egy számról. Nekem tetszik. Kellett hozzá néhány hallgatás, főleg mivel első alkalommal annyira néztem a videót hogy a zene teljesen elment mellettem. Mert ez a klip zseniális. Olyan... Tobisan idióta :D Szerintem iszonyú vicces, érdemes megnézni. Aztán meghallgatni a dalt néhányszor a video nélkül hogy az is leülepedjen. Nem rossz. Semmi extra, de igazából én valami ilyesmire számítottam most tőlük. És már nagyon szeretném meghallgatni a teljes lemezt de ahhoz előbb meg kell vennem. Ami nem olyan egyszerű mert ezt is a Whitesnake albummal együtt rendeltem meg (meg még néhány más dolgot amit majd később részletezek), tehát együtt fogom csak tudni átvenni őket, arra pedig még várni kell. Úgyhogy így jártam.
Ez egy kis stílusbeli ugrás az előzőhöz képest, de mindegy, őt is imádom. Viszont a Robin Hood-hoz hasonlóan ez a szám is csak sokadik meghallgatásra tetszett meg igazán. A klipnek pedig konkrétan semmi értelme, úgyhogy attól tekintsünk is el. Egyébként nemrég olvastam hogy az Irene hurrikán elvitte Seb házát is (vagy legalábbis megrongálta), és odaveszett egy csomó Skid Row-s emléktárgy, minden magazin amiben valaha szerepeltek, és ami rajongói szemszögből a legfontosabb, egy nagy adag kiadatlan hang- és videofelvétel. Ami így már kiadatlan is marad örökre. És ugyan Sebnek szokása elég csúnyákat nyilatkozni a Skid Row-ról és vagy milliárdszor elmondta már hogy semmi pénzért nem menne vissza, az üzenetéből azt vettem ki hogy őt is eléggé elkeseríti a dolog. Úgyhogy ki tudja. Ahogy Rita mondta egyszer nagyon bölcsen: ebből még akármi is lehet... ;)
Kezdem ismételni magam de ez is tetszik :D Ezzel a számmal lényegében ott folytatják ahol az előző lemez végén abbahagyták. Eszméletlenül várom már az új albumot, külön öröm hogy nagyjából a Reckless Love-val egy időben fog kijönni, majd jól össze lehet hasonlítgatni őket. A felvezető single-ök alapján egyelőre még OLLI-ék vezetnek, de ki tudja hogy alakul majd a végére a dolog. Csak hallanám már mindkét lemezt!
És hogy ki nyeri meg ezt a rögtönzött kis Számok Csatáját? Ki más mint A Mester? Mert ez bezzeg elsőre letaglózott. Nem erre számítottam, ez sokkal inkább Trash-es mint WTMN-es, de eszemben sincs panaszkodni :D Én azon rajongók táborát erősítem akik jobban szeretik az ilyen "slágeresebb" dolgait, és ez a szám tényleg lehetett volna akár a Trash-en vagy a Hey Stoopid-on is. Szerintem koncerten is eszméletlenül nagyot fog ütni, mert hát gondolom játszani fogják. Csak lenne már október!!!
Ennyi volt a móka mára. Szeptemberben találkozunk, hehehe.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum