Every Minute Every Day
2011.06.07. 17:56, Shaera
Mert megint az történt ami általában szokott: kirobbanóan jókedvem volt, zenét hallgattam, énekeltem, táncoltam, nevettem... aztán hazajött apa. Nem, ez még ömagában nem rontana el mindent... de a következő történt. Pár héttel ezelőtt a bátyám kapott egy mini laptopot (vagy nem tudom ezeket hogy hívják...) mert sürgősen el kellett küldenie valamit e-mailben és a telken lévő kőkorszaki gépen nincs net meg amúgyis elromlott...vagy mittudomén, szóval kapott egy laptopot. Amit anya eddig nem mert elmondani apának. Miért? Jó kérdés. Talán mert már tudjuk hogy apa minden apró faszságon kiakad, és az hogy őt nem kérdezték meg egy ilyen komoly (igen, ironizálok) döntés előtt, határozottan ebbe a kategóriába tartozik. Na de anya még akkor sem szeret titkot tartani előtte amikor igazából már hónapok óta nem úgy viselkednek egymással mint egy normális házaspár. Úgyhogy kire hárult a feladat hogy mindent elmondjon apának, na kire? Igen. Őszintén szólva már kurvára elegem van abból hogy "ha beszélsz anyáddal mondd meg neki" meg hogy "ha édesapád hazaér azért elmesélhetnéd neki"... sőt, ebből az egész szituációból van nagyon de nagyon elegem, szerintem emberre nem fért még jobban rá a válás mint erre a kettőre. Na de mindegy, ha meg kell tenni hát meg kell tenni. Anya alaposan a számba rágta hogy mit mondjak, hogy neki mennyire rossz érzés ez hogy apa nem tud róla de mivel vele nem beszél ezért... és én ezt szépen el is mondtam. A reakció... leírhatalan. Néhány fél mondatban mindennek elmondta anyát, hülye nőszemélytől kezdve simlisig mindennek ("egész életében ilyen volt", állítólag. Akkor jó hogy elvetted. Paraszt), meg hogy ez milyen undorító hogy hazudtak neki... mire óvatosan megjegyeztem hogy bocsánat de ha egyszer nem szólsz hozzá akkor miért várod el tőle... de nekem itt nem lehet igazam. Úgyhogy kurvajó. Nem mintha bármi nyoma lett volna a helyzet enyhülésének de ezek után azt hiszem végképp megfeledkezhetünk róla. Ha belegondolok hogy pár hónapja még közös olaszországi nyaralást terveztünk... nevetséges.
Szóval most eléggé zaklatott vagyok és ilyenkor a legjobb levezetés az ha írok. Még mindig nincs kedvem befezeni azt a bizonyos két bejegyzést mert mindkettő komolyabb és nagyobb lélegzetvételű annál hogy most csak így nekiugorjak, úgyhogy inkább arról írok hogy mi van velem, úgy a mindennapokban, koncertektől és családi faszkodásoktól eltekintve. Például az én laptopom is elromlott. Ez elég fontos. Igazság szerint már hetek óta használhatatlan volt de csak ma tudtuk elvinni szervízbe, pontosabban Zsolti ma tudta. Rábíztam mert amúgyis arra volt dolga meg az ilyenekhez ő különben is jobban ért. Azóta már megkaptam a hírt hogy a gép javíthatatlan, 8000-ért beszámítják az alkatrészeit, én meg majd kapok egy újat. Egy olyat ami nem használt, merthogy ezt úgy vettük/kaptuk még anno. A jó hír az hogy a winchester rendben van szóval a zenéim meg minden elvileg áthozható lesz erre gépre. Emiatt viszont repesek az örömtől mert mióta a laptop nem üzemel alig hallgatok itthon zenét, és már nagyon hiányzik. Bár most itt amúgysem tudnám hallgatni mert Zsolti kivitte a telekre azt a hangfalat amin van fülhallgató csatlakozó, hangosan meg értelemszerűen csak akkor hallgathatom ha egyedül vagyok itthon. Nálunk ez így működik. De majd egyszer hazahozza azt is és akkor minden újra szép és jó lesz... vagy legalábbis visszakapom a KISS/Poison/Cinderella/stb. diszkográfiáimat amiket lusta voltam másodszorra is letölteni.
Egyébként ma volt a hangtan vizsgám, igen, ma... szerintem el tudjátok képzelni hogy az utóbbi néhány napban mennyit készültem rá :D Éééés 2-es lett!!! Ez most jól lehúzza az eddig szinte hibátlan átlagomat, de nem érdekel. Ha a tavalyira kaptam ösztöndíjat akkor az ideire még többet is fogok, bár engem nem ez motivál. Csak szeretnék már túlleni az egészen és bűntudat nélkül élvezni a nyarat... nem fog összejönni ha apán múlik de hát... akkor legalább elmondhatom majd hogy én elvégeztem a magam részét.
Mostanra már eléggé lenyugodtam, működött a terápia. Ilyenkor örülök igazán hogy van egy blogom :) A népek fárasztása csak másodlagos, hehe. Najó. Azt hiszem ennyi elég is lesz mára. Sziasztok.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum